Két fajtájuk létezik:

• amelyek vízben oldhatók (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok),
• amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin).

A fermentálható rostok olyan ehető növényi részek, amelyek a vékonybélben ellenállnak az emésztésnek és a felszívódásnak. azonban a vastagbélben teljesen vagy részben fermentálódnak.

A pektin az úgynevezett SCFA (Short-chain fatty acid) rövid szénláncú zsírsavakra (ecetsav, propionsav. vajsav) fermentálódik.

A pektin a galakturonsav lineáris lánca. Nagyon sok pektint tartalmaznak a fiatal leveles zöldségek, az almarost. a citrusfélék héja. A pektin a legértékesebb élelmi rost, mert a vízoldhatóságuk miatt 100 %-ban fermentálódik. A pektin leginkább galakturonsavból épül fel, a galakturonsav a hasznos bélbaktériumok munkájával vajsavra (butirát) fermentálódik, ami a vastagbél hámsejteknek, a kolonocitáknak legjobb tápláléka.

Hasonlóképpen a májsejtek mitokondriumának elengedhetetlen tápláléka a butirát. A mentális egészségünkhöz is feltétlenül szükséges a butirát a bél-agy tengely mentén fejti ki a hatását az agyban.

A vastagbélben folyó fermentációt nagymértékben befolyásolja az adott rost-komponens vízoldhatósága.

A hemicellulózok, a cellulóz nehezen, a lignin nem oldódik vízben. Duzzadóképességük miatt vizet szívnak magukba, ezáltal a székletet lágyítják, és a vastagbél működését szabályozzák.

Főbb forrásaik cellulóz: zöldségfélékben (pl. káposzta, búzakorpa, teljes kiőrlésű lisztek), hemicellulóz: magvak külső héjanyaga, lignin: növények durvább fás részei (pl. fás karalábé, korpa).

A cellulóz mivel vízben nem oldódik, nagy felületen a baktériumok nem férnek hozzá, ezért lényegesen kevésbé tud fermentálódni.

A ligninnek kémiai szerkezete alapján semmi köze nincsen a cellulóz félékhez. mert azok poliszacharidok, a lignin a fenil-propán polimere. A lignin a növényi részek szilárdságát adja, azért kell együtt tárgyalni a cellulózokkal, mert azok inkrusztáló anyaga, amely leginkább a cellulóz fermentációjának a lehetőségét akadályozza. A lignin, mint a cellulózhoz keveredő anyag gátolja, hogy a mikrobák által termelt enzimek hozzáférjenek a cellulózhoz. A ligninnek az a tulajdonsága, hogy a vastagbélben élő baktériumok egyáltalán nem tudják fermentálni, még a cellulóz fermentációját is megakadályozza.
Az élelmi rost, mint fogalom nem túl régen használatos.

Az élelmi rost fogalma nem jól jellemzi az egyes élelmiszerek értékét a rost bevitel szempontjából. Ugyanolyan élelmi rosttartalmú élelmiszereknek teljesen más az élettani hatása, ha azoknak azonos az élelmi rosttartalma, de lényeges eltérés van a pektin, a hemicellulóz, a cellulóz és a lignin tartalmukban.

A búzakorpa és az almarost összehasonlítása

Tartalom 100 gramm termékben / %:

Élelmi rost

A dietetika tudomány által létrehozott fogalom, összemossa az értékes és értéktelen rostokat.

43,0g / 100% - 66,4g / 100%

Azon belül: lignin

Vízben oldhatatlan, nem fermentálható, a cellulóz fermentációját gátolja.

11,6g / 27% - 1,2g / 2%

cellulóz

Vízben oldhatatlan, kismértékben fermentálódik

6,5g / 15% - 10,0g / 15%

hemicellulóz

Vízben oldhatatlan, kismértékben fermentálódik

16,3g / 38% - 29,9b / 45%

pektin

Vízben oldódik, kiválóan fermentálódik.

0,65g / 1,5% - 25,1g / 38%

A bél, a máj és a bél-agy tengely kívánatos működéséhez szükséges butirát mennyiség napi 15 gramm pektin elfogyasztásával megoldható. A 15 gramm pektin bevitelhez naponta több mint 2.3 kg korpát kellene megenni. Ezt a pektin mennyiséget 60 gramm almarosttal fel tudjuk venni.

A KORPA KIVALO ELELMI ROST?

A korpában reális veszély a gombatoxin fertőzés és a növény védőszer szennyeződés. A korpában nagy mennyiségben vonnak aleuron réteggel bekerülő fitátok, amelyek glycoproteinek, ha nem fermentálódnak (például az adalékos és az élesztős kenyérben) bélgyulladást okozó lektinek.

Az almarost az almalé gyártás mellékterméke. Az almát megdarálják, az almalevet kipréselik és centrifugálják, a visszamaradó törkölyt megszárítják és finomra darálják. Minőségét és a gastroenterális betegségek megelőzésének hatékonyságát az határozza meg, hogy minél kevesebb legyen benne a fruktóz.

Az almarost az almahús sejtfalból, az almahéjból és a magházból áll. Íze inkább natúr. tehát nem édes jellegű, hanem semleges.

A kellemes almaillatú rostot sokféleképpen lehet fogyasztani. Ízlés szerint keverhető ételekbe: például főzelékekbe, italokba: például növényi tejekbe, süthető süteményekbe és kenyérbe.

Az almarost az ipari méretű pektin gyártós alapanyaga.

A feldolgozóüzemekben képződő almatörköly „zárt értékesítési rendszerben” mozog. amíg drága funkcionális készítményekké, tisztított pektinné ”alakul át”, majd forgalomba kerül például fogyasztóitalokban vagy lekvárok sűrítőanyagaként, vagy a gastroenterális problémák kezelésének kiegészítő funkcionális étrend-kiegészítőjeként az almarost.